A kutyatréning (idomítás vagy kiképzés) célja a kutya és a család többi tagja közötti kötődés megalapozása, és az, hogy örömét lelje a tanulásban. A kutyakiképzés módszerei hosszú idő alatt alakultak ki.

Néhány adat:

• 1885-ben S.P.Hammond Practicial Training (Gyakorlati tréning) című könyvében azt írta: a kutyáknak dicséretre, jutalomként húsra van szükség, valahányszor jól hajt végre egy feladatot.

• 1898-ban Edward L. Thorndike Animal Intelligence (Állati értelem) című kiadványában fejtette ki az ingerre és válaszra épülő tanulás elméletét, azt állította, hogy pozitív megerősítés mellett gyorsabban tanulnak az állatok.

• 1903-ban Ivan Pavlov kiadta klasszikus kondicionálásra alapozott kísérleteit, melyek szerint az állatok taníthatók az ingerre adott fizikai (testi) reakciók útján.

• 1929-ben Dorothy Harrison Eustis megalapította a vakvezető kutyák képzését végző Seeing Eye Foundationt (Látó Szem Alapítvány).

• 1938-ban B.F. Skinner kutatni kezdte az ún. operant (cselekvő) kondicionálást, amely megtanítja a kutyát önkéntelen viselkedését összekapcsolni egy pozitív vagy negatív következménnyel.

• Már az I. világháború előtt is türelemmel, megértéssel és jutalmazással idomították a kutyákat. A háború alatt sok kutyát keményen és gyorsan képeztek ki a katonai szolgálatra. A II. világháború kitörésekor, 1939-ben sok fiatalembert tanítottak meg erre a kíméletlen kiképzési módszerre.

• 1943-ban Marian és Keller Breland megalapította az Animal Behaviour Enterprise-t (ABE) az állatok kiállításra való felkészítésére. Ők alkalmazták először együtt a klikkertréninget (ennek során a kutya megtanulja a klikker hangját társítani a kívánatos viselkedéssel) és B.F. Skinnertől átvett operant (cselekvő) kondicionálást.

• 1978-ban megjelent Barbara Woodhouse No Bad Dogs (Nincs rossz kutya) című kötete, a kutyák alapszintű idomításáról szóló első bestseller. A láncnyakörv megfelelő használatát és a testedzés módszereit népszerűsítette.

• Az 1980-as éveikben kidolgozott falkavezér-koncepció szerint csak a falkavezér taníthat meg egy kutyát bármire. E módszer kulcsszava a "dominancia".

• 1985-ben Karen Pryor Dont't Shoot the Dog: The New Art of Teaching and Training című könyve a klikkertréninget népszerűsítette. A módszer lényege a jó időzítés, a pozitív megerősítés és a viselkedés formálása.

Ez kicsit személyesebb bejegyzés lesz, de muszáj erről írnom, mert nagyon dühít. Mint sokan mások én is szeretek a kutyáimmal kutyafuttatóba járni. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy remek kutya társasághoz tartozunk. Minden hétvégén összejárunk bandázni a kutyáinkkal.Szerintem nagyon kiegyensúlyozott a "falkánk", van, hogy akár 5-6 ivaros kan együtt van még 6-7 szukával és nincs semmi gond velük.

Igyekszünk minden szabályt betartani, viszont ez nagyon sokakra nem igaz. Felsorolnék párat amitől a falra mászok:

• Drága gazdik, akik szarni viszik be a kutyájukat és persze nem szedik össze. (Nekünk meg úgy kell kerülgetni a "tankcsapdákat")
• Gazdi behozza a kutyáját és elkezd telefonálni..hogy a kutyája épp verekszik más kutyával? Jah, hát ő nem vette észre, majd a többi gazdi megoldja.
• Amikor a gyereket is behozzák, ami szerintem nem jó ötlet tekintve, hogy sok kutya rohangál bent és könnyen fellökhetik. Az se jó ötlet, ha a gyermek kezében fagyi vagy egyéb nasi  van..persze, hogy a "szemtelenebb" kutyák kiszedik a kezéből.
• Gazdik, akik kérdezés nélkül beengedik a kutyájukat. Meg se kérdezik, hogy bejöhetnek-e, de még azt se hagyja, hogy mondjuk én megkérdezzem, hogy kan vagy szuka.
• És a kedvencem: Kinek van erősebb kutyája típusú gazdi. Szabályosan kikerget a futtatóból mert neki pitbullja van és tudja, hogy az övé erősebb, mint az én belga juhászaim ( itt megjegyezném, hogy nem a pitbullokkal van a problémám, hanem az idióta gazdáikkal). Nekem egyértelmű, hogy a kutyáim épsége a legfontosabb, nem állhatok le szájkaratézni vele.

Tényleg nem ártana betartani a szabályokat, hogy béke legyen a futtatókban. Nektek van valami sztoritok kutyafuttatókból? :)

Ezen a linken lehet igényelni futietikettet, hogy kilehessen rakni a futtatókba:

http://www.kutyologia.hu/?page_id=605

Olyankor szokta, ha irritálja valami. Ezt a kellemetlenséget okozhatják például bélférgek. Keressük az élő szalagféreg izgő-mozgó szelvényeit, vagy a rizsszemre emlékeztető összeszáradt maradványaikat. ha gyanús, hogy férges a kutyánk, vigyük állatorvoshoz.

A "farokhúzás" azt is jelezheti, hogy megtelt vagy fertőzött a bűzmirigye (végbélzsák). A fekália beleragadhat a hosszú szőrbe, ami bűzzel és viszketéssel jár: vágjuk le ezeket a tincseket, majd fürdessük meg.

Rendszeresen vizsgáljuk meg ezt a testtájékot, főleg fürdetéskor. A végbélnyílás körül mindig vágjuk rövidre és tartsuk tisztán a szőrét. (Ha nem szívesen vállalkozunk az előbbire, az állatorvos vagy kutyakozmetikus megteszi helyettünk.)

Én ezt megúsztam, mivel van egy kan kutyám és nem akartam kölyköket (így is elég van menhelyen, meg féltestvérek is a kutyáim), ezért a szukámat 9 hónaposan ivartalanítottuk, szóval megúsztam a tüzelést. Viszont nem árt a tüzelésről kicsit bővebben tudni.

Mi is az a tüzelés és, hogyan folyik le?

Félévente (egyes fajtáknál évente) a szuka tüzel. Ilyenkor fogamzóképes, vonzza a hímeket. Ivarzási ciklusnak négy szakasza van: anoestrus, proestrus, oestrus és metestrus.

Az anoestrus a két párzási időszak közötti nyugalmi átmenet: 3-5 hónapig vagy tovább tart.

A proestrus a tüzelés kezdete, vérzéssel jár. A petéket tartalmazó tüszők kb. 9 nap alatt érnek meg. A szukák többsége ilyenkor nem hajlandó párosodni. Flörtölhetnek ugyan, de amint sor kerülne az aktusra, fogukat kimutatva, morognak, odakapnak és leülnek, így elveszik a hím kedvét. Néhányan azonban ilyenkor is hajlandó párzani. A proestrus időszakban nem következhet be megtermékenyülés.

A párzási időszakban a szuka elfogadja, sőt biztatja a hím közeledését. A vérzés már csillapodik, színe halványabb. A fogékonyság 4-7 napig tart: ekkor megy végbe az ovuláció. Egyes szukák egyértelmű jelét adják azzal, hogy felhívják magukra a figyelmet: dörgölőznek az őket a kantól elválasztó kerítéshez, közeledésre biztatva őt. Oldalirányban mozgatják, vagy hátukhoz görbítik a farkukat. Ha megvakarjuk farkuk tövét, elrévednek, ebből tudhatjuk, hogy hamarosan bekövetkezik a peteérés. Az időszak vége felé a vérzés barnás színű.

A metestrus fázisában a méh alkalmas a vemhességre. Ha nem következik be a megtermékenyülés, ezt hamarosan felváltja az anestrus szakasz. Gyakori a hosszú ideig tartó metestrus (álterhesség). Vemhesség esetén a metestrus egészen az ellésig tart.

A kutyák ősei dögöt ettek, vagy vadásztak maguknak. Ha több élelemhez jutottak, mint amit képesek voltak egyszerre megenni, akkor meg kellett találniuk a módját a fölösleg elraktározásának az ínséges időkre. A maradékot úgy próbálták megóvni, hogy földdel temették be.

A talaj hőmérséklete alacsonyabb, mint a levegőé, így az elásott étel hosszabb ideig friss maradt, a föld megvédte a legyektől, és más állatok sem találták meg.

Manapság a kutyák adagolva kapják az ételüket, így már nem kell tartalékolniuk. Ha mégis többlethez jutnak, ismét működésbe lép az ösztönük és elássák egy félreeső helyen, későbbi fogyasztásra.

Az én szukám a madártetemeket ássa el (sokszor kamikázét játszanak a veréb fiókák a fészekből és van, hogy 1-2 galamb se éli túl a kutyáknál tett látogatást), aminek nem igazán örülök, tekintve, hogy mennyi baktérium lehet bennük. A leányzó se boldog, amikor tépem ki a szájából a félig oszladozó galambot, de hát ennyi mozgás nekem is kell :)

Lássunk néhány kékvérű ebet:

• Id. Plinius a Kr. u. 77-ben közreadott Naturalis Historiae-ben (Természethistória) azt írja, a ptoemphani nevű afrikai nép királya egy kutya volt, s parancsait mozdulataiból olvasták ki.

• A kínai Shang-dinasztiabeli Fu Hao császárnét lakkozott koporsóban temették el egy hat kutya maradványait tartalmazó gödör fölé. A sírhelyet Kr. e 1250 táján alakították ki.

• Yi, a kínai Zeng állam (ma Hubei tartomány) márkija saját koporsójában temettette el kutyáját.

• Tzu Hsi (1835-1908), a Mandzsu-dinasztiából származó kínai császárné felügyelte a palotabéli kutyák- pekingi palotakutyák, si-cu, mopszlik - tenyésztését, sőt verseket is írt róluk.

• Marie Antoinette francia királyné rajongott a papillonért, de volt egy Mops nevű mopszlija is. 1793-ban állítólag magával vitte kedvencét a guillotine alá.

• Jozefin francia császárné kedvenc mopszlija Fortuné volt, s nászéjszakájukon állítólag megmarta a férjét, Bonaparte Napóleont. Házassága előtt, 1794-ben, mikor az asszony börtönben volt, egyedül a kutyája látogathatta, és állítólag a nyakörve alá rejtette a családjának írt üzeneteit.

• Kivégzésekor, 1536-ban Boleyn Anna, VIII. Henrik angol király második felesége azt kérte, hadd lehessen vele vigasztalója, kedvenc kutyája, az Urian nevű agár.

• Mária skót királynőt kutyáival együtt fogva tartotta a londoni Towerben I. Erzsébet angol királynő. Kivégzésre 1587-ben hosszú szoknyája alá bújva elkísérte egyik kutyája, aki állítólag nem volt hajlandó elmozdulni a holttest mellől.

• Viktória brit királynő halálos ágyán 1901-ben magához kérte kedvenc pomerániai spiccét, Turit. Utóda, VII. Edward kedvence a Caesar nevű drótszőrű foxterrier volt, aki tagja volt a gyászmenetnek a királyi temetésen.

• II. Erzsébet brit királynő a corgikat kedveli. Susan nevű Pembroke Welsh corgiját 1944-ben a 18. születésnapjára kapta. Azóta több mint 30 corgija volt, sok közölük Susan ivadéka.

A kutyák mindenféle ürüléket érdekesnek találnak, mert sok mindent elárulnak az állatról, amelyiktől származnak: például a faját és a nemét. A kutyát ezért nem zavarja az ürülék, és nem tekinti mocskosnak ( nem úgy, mint mi emberek). Belehempergőzéssel reagál a szagra, ami teljesen normális viselkedés ennél a fajnál (habár találkoztam már olyan gazdival is, aki visítva rohant a kutyájához, hogy meghibbant, pedig a kutya csak jól érezte magát egy madártetemben :D).

A kutyák a fürdéskor, a koszos vízből, a kertben való ásáskor is magukra vesznek szagokat. A víz hűti, érdekli, hogy mi van a földben, és játék is számára mindez.

A szaglás a legfontosabb érzékelésük. Nehéz megérteni, kinek milyen szag tetszik: vannak emberek, akik szeretik az erős sajtszagot, míg mások nem bírják. A kutyák rajonghatnak azért, amit mi ki nem állhatunk. Nemigen minősíthetjük az ízlésüket, mert több milliószor annyi szagreceptoruk van, mint nekünk, ezért olyan szagokat is kellemesnek találhatnak, amelyeket mi nem is érzékelünk.

Nem mondom azt, hogy a gazdik ugráljanak örömükben, amikor a frissen kozmetikázott/fürdetett kutya éppen a sárban dagonyázik, de istenkém néhány gazdi kicsit elengedhetné magát :)